Országos Érembiennálé

Kedves Olvasó, Tisztelt Kiállító Művészek!

Rendkívüli alkalom ez a vasárnap. Majdnem napra pontosan negyven évvel ezelőtt elődeink, jogelődeink ebben az épületben nyitották meg az I. Országos Érembiennálét. A frissen felújított Lábasházban az első nagydíjas Borsos Miklós szobrászművész volt, Ferenczy Béni pedig, a rendezvény nagydíjának névadója, külön kiállítást kapott. Azóta eltelt negyven év, s most a XXI. Biennále megnyitásának résztvevői vagyunk.
Ilyenkor illik statisztikát készíteni. Én másra szeretném inkább a figyelmüket irányítani: arra, hogy miért is fontos Sopron számára az érembiennále? Elsősorban azért, mert ez az esemény számunkra, soproniak számára már összeforrt városunkkal. Korábban többször leírtuk beköszöntő szövegeinkben, hogy „Ha Sopron, akkor érembiennále”, vagy: „Ha érembiennále, akkor Sopron.” Ma is ehhez tartjuk magunkat. Hisszük, hogy a hagyományaihoz ezer szállal kötődő és ragaszkodó város képes a jelen kornak is megfelelni, el tudja fogadni, sőt, támogatni is akarja a kortárs kisplasztika e nagyon speciális válfaját, az éremművészetet.
A város fenntartásában működő Soproni Múzeum éremgyűjteménye, mely ma már több mint 2000 darab 20-21. századi képzőművészeti érmet tartalmaz, bizonyíték arra, hogy a fejlesztés, gyűjtés szakmailag is, Sopron művészetpolitikája szempontjából is nagyon fontos. A sokszor megtisztelően, de mégis leegyszerűsítően a tradicionális értékek hordozójaként aposztrofált város nem csak a képzőművészetek világában képes az új befogadására, hanem a kultúra más területén is. Gondoljunk például az idén 25 éves Volt Fesztiválra, mely Közép-Európa legsikeresebb középkategóriájú fesztiváljává növekedett.
Mit írhat még egy polgármester a városa nevében e szakmai katalógus beköszöntőjébe? Elsősorban azt, hogy büszkék vagyunk arra, hogy már negyvenedik éve rendezhetjük meg ezt az országos kiállítást, melyet elsősorban a „csatasorba” álló művészek tartanak életben. Köszönet nekik. És köszönet a most jelen lévőknek, és köszönet azoknak is, akik ma nem tudnak itt lenni, vagy azért, mert teendőik máshova szólították őket, vagy azért, mert már nem lehetnek közöttünk…
Tisztelt Olvasó! Kedves Művészek!
Valamennyi jelenlevőnek, kiállítás-látogatónak tartalmas időtöltést kívánok mind itt, a Lábasházban, mind városunkban! Köszönöm a munkáját, odaadását valamennyi kiállító művésznek – díjazottaknak és díj nélkül kiállítóknak egyaránt −, hogy munkájukkal nem csupán saját hírnevüket, hanem a Biennálénak otthont adó Sopronét is öregbítették.
Várunk minden művészt – a most kiállítókat vissza, másokat újra vagy újonnan – Sopronban, 2019-ben, a XXII. Országos Érembiennálén!

Sopron, 2017. június 18.

Dr. Fodor Tamás
polgármester


	Kedves Olvasó, Tisztelt Kiállító Művészek! Rendkívüli alkalom ez a vasárnap. Majdnem napra pontosan negyven évvel ezelőtt elődeink, jogelődeink ebben az épületben nyitották meg az I. Országos Érembiennálét. A frissen felújított Lábasházban az első nagydíjas Borsos Miklós szobrászművész volt, Ferenczy Béni pedig, a rendezvény nagydíjának névadója, külön kiállítást kapott. Azóta eltelt negyven év, s most a XXI. Biennále megnyitásának résztvevői vagyunk. Ilyenkor illik statisztikát készíteni. Én másra szeretném inkább a figyelmüket irányítani: arra, hogy miért is fontos Sopron számára az érembiennále? Elsősorban azért, mert ez az esemény számunkra, soproniak számára már összeforrt városunkkal. Korábban többször leírtuk beköszöntő szövegeinkben, hogy „Ha Sopron, akkor érembiennále”, vagy: „Ha érembiennále, akkor Sopron.” Ma is ehhez tartjuk magunkat. Hisszük, hogy a hagyományaihoz ezer szállal kötődő és ragaszkodó város képes a jelen kornak is megfelelni, el tudja fogadni, sőt, támogatni is akarja a kortárs kisplasztika e nagyon speciális válfaját, az éremművészetet. A város fenntartásában működő Soproni Múzeum éremgyűjteménye, mely ma már több mint 2000 darab 20-21. századi képzőművészeti érmet tartalmaz, bizonyíték arra, hogy a fejlesztés, gyűjtés szakmailag is, Sopron művészetpolitikája szempontjából is nagyon fontos. A sokszor megtisztelően, de mégis leegyszerűsítően a tradicionális értékek hordozójaként aposztrofált város nem csak a képzőművészetek világában képes az új befogadására, hanem a kultúra más területén is. Gondoljunk például az idén 25 éves Volt Fesztiválra, mely Közép-Európa legsikeresebb középkategóriájú fesztiváljává növekedett. Mit írhat még egy polgármester a városa nevében e szakmai katalógus beköszöntőjébe? Elsősorban azt, hogy büszkék vagyunk arra, hogy már negyvenedik éve rendezhetjük meg ezt az országos kiállítást, melyet elsősorban a „csatasorba” álló művészek tartanak életben. Köszönet nekik. És köszönet a most jelen lévőknek, és köszönet azoknak is, akik ma nem tudnak itt lenni, vagy azért, mert teendőik máshova szólították őket, vagy azért, mert már nem lehetnek közöttünk… Tisztelt Olvasó! Kedves Művészek! Valamennyi jelenlevőnek, kiállítás-látogatónak tartalmas időtöltést kívánok mind itt, a Lábasházban, mind városunkban! Köszönöm a munkáját, odaadását valamennyi kiállító művésznek – díjazottaknak és díj nélkül kiállítóknak egyaránt −, hogy munkájukkal nem csupán saját hírnevüket, hanem a Biennálénak otthont adó Sopronét is öregbítették. Várunk minden művészt – a most kiállítókat vissza, másokat újra vagy újonnan – Sopronban, 2019-ben, a XXII. Országos Érembiennálén! Sopron, 2017. június 18. Dr. Fodor Tamás polgármester		Dear Reader, Dear Exhibiting Artists, This Sunday is exceptional. Nearly exactly forty years ago this day our forerunners and legal predecessors opened the First Medal Biennial in this building. In the just renovated arcaded Lábasház the first Grand Prize winner was the sculptor Miklós Borsos, and the name-giver of the grand prize Béni Ferenczy had a separate exhibition. Forty years have passed and we are opening the 21st Biennial. We have arrived at a round anniversary when statistics are usually made. What I would like to call your attention to something else: why is the medal biennial important for Sopron? First of all, this event has become inseparable from our town. It has often been uttered in earlier greetings: „Medal biennial? Then it is Sopron.” – „Where else a medal biennial than in Sopron!?” We still insist on it, convinced that the town tied to the traditions with a thousand threads is capable of keeping pace with the trends of the present, accepting and even supporting this special branch of small sculpture, medal art. Maintained by the municipality, the medal collection of Sopron Museum containing over two thousand 20-21st century medals proves that its care and enrichment is important both professionally and for the art policy of Sopron. Labelled with respect but with some simplification „the town of traditional values”, our community is open to novelties not only in fine arts but in other areas of culture as well. Just remember the 25-year-old Volt Festival, the most successful medium-category festival in Central Europe by now. What can a mayor write on behalf of his town in the preface of a professional catalogue? First of all, that we are proud that the fortieth year has come to house this national showing kept alive by the „combat-ready” artists in the first place over, for which they deserve our gratitude. And we thank all those present, and those who can’t be here today for some reason, or because they are no longer with us… Dear Reader, Dear Exhibiting Artists, I wish all those present and all future visitors a pleasant time here in our Lábasház and in the town at large. I express my gratitude to all the exhibiting artists, those who have won prizes and those who haven’t, for enhancing their own reputation and the reputation of the host town Sopron. We are expecting to meet all artists – the present and former exhibitors to return, new one to debut – in Sopron in 2019, at the 22nd National Medal Biennial. Sopron, 18 June 2017 Dr. Tamás Fodor Mayor